Marásmintáink flóderezett eljárással készülnek: a fa felületét, több, legalább két réteg színezett növényi olaj és méhviasz egymásra rétegzésével érjük el. Ezen a módon  a fa erezet mentén különféle árnyalatok alakulnak ki,  antikolt, öregbített bútorok hatását is elérhetjük ezzel a megmunkálási móddal. Tulajdonképpen a régies flóderezésnek felel meg az eljárás, ami tulajdonképpen a fa erezetének megfestését jelentette, amikor a faerezet mélység- érzetét különböző színek rétegzésével érjük el. Sajnos ez a szép felületkezelési mód mára szinte teljesen kikopott a magyarországi asztalos gyakorlatból.

A flóderezés során színezett olajok és méhviasz rétegek kerülnek egymásra.

Az olajozott, viaszolt felület két rétegből épül fel: olajos impregnáló alapozó rétegből, és viasz fedőrétegből. Az olaj mélyen beszívódva a fába, rostjait átitatja, szilárdítja, védi felületét a sérülésektől és jó tapadást biztosít a viasznak. Az alapozó olajréteg különböző árnyalatokban elérhető, erre kerül rá a méhviasz fedőréteg. A viaszolás a faanyag megóvásának és kiemelésének kiváló módszere, amelyet már évezredek óta használ az emberiség. A viasz természetes bevonatot ad, amelynek legfőbb összetevője a méhviasz, amelyet a lépek építésénél használnak a méhek. Ez az anyag nagyon rugalmas és tökéletes vízlepergető hatással bír, ennek köszönhetően alkalmazható természetes berendezési tárgyak nedvesség és szennyeződés elleni védelmére. Olvadáspontja 62-64 C. Szobahőmérsékleten jól oldódik terpentinoljaban és a forró alkohol is oldja, különféle olajokkal folyékonyabbá tehető. A méhviasszal kezelt bútorok természetesek, meghagyják a fa szépségét, nem képeznek rajta maszkszerű bevonatot. A leheletfinom viaszréteg vízlepergető, selymes fényt ad, védi a kezelt felületet a szennyeződésektől és a kiszáradástól – ápolja és szépíti a fát. A viasz csak olajjal alapozott felületen tapad meg igazán jól, csak így ad tartós és ellenálló felületet!

Választható kiegészítő felületkezelés:

1. Kontúrozott, 3d-s felületkialakítás: az eljárás során a fellágyított fa felszínét annak természetes erezete mentén kiemeljük, hangsúlyozzuk, térhatású felületet alakítunk ki. A fa erezet mentén bordázott, antik hatású felületet képezünk, amely a megnövekedett felület következtében sokkal ellenálóbb, kevésbé sérülékeny. Az eljárás különböző eszközök, erezőfésűk és kefék segítségével, kézi erővel történik.
2. Szúvas fafelület imitálása: az antik bútorok szúvas felületét utánzó felületkialakítás, amelynek segítségével élvezhetjük az öregbített felület szépségét, a rovarrágta bútorok anyagromlása nélkül. A felületet különböző vésők, lyukasztók segítségével, kézi erővel kezeljük, majd a lyukak belsejét kiégetjük.